Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Unitárius családdá lettünk

2015.08.31

Unitárius családdá lettünk
Beszélgetés Zoltáni Zsolttal, az Osztováta zenekar alapítójával

- Első lemezén Juhász Gyula verseit zenésítette meg az Osztováta zenekar, melynek alapítója vagy. Juhász természeti képei felemelők, mélybe ragadók, de semmiképp nem hagyják hidegen az olvasót, most már zenehallgatót. Több helyen is említetted a csodás gyerekkort, melyet volt szerencséd megélni Székelyderzsen, az anyatermészet közvetlen közelében. Mik azok a momentumok, melyek a zeneiség felé terelhettek téged ezen a tájon, s milyen is volt ez a vidék, amely – gondolom, szerepet játszhatott abban, hogy Juhász Gyulához fordultál dalszövegekért?

- Székelyderzs nagyon szép tájjal és egy ősi kultúrával áldott. A napokban jártam otthon az Osztováta együttessel. Épp a falunapi határkerülésre érkeztünk. Derzsen kétszáz éves hagyomány a határkerülés, melynek oka, hogy annak idején a jég elverte a határt, és így gabona nélkül maradt a település, azon az őszön zölden arattak. A tizenkettedik falunapon zenekarunk végre vállalni tudott egy koncertet. Dallamszövögető muzsikánknak hatalmas sikere volt. A fellépés után Juhász Gyula megzenésített verseit keresték legtöbben a hanglemezek közül.

derzs_felulrol.jpg

A zeneiség felé, talán mondhatnám úgy is, a lélek vitt, egy olyan belső késztetés, midőn magadból adni kívánsz másoknak: boldogságot, örömöt. Nem utolsósorban, a gyerekekre gondolva, gyógyító-, nevelőerővel bír a zene. Mindezt kitől kaptam, örököltem? Anyukám nagyon szeretett énekelni, anyai nagyapám a falu tűzoltócsapatának trombitása volt, tehát régebbről, mélyebbről jöhetett a zene iránti vonzódásom.

Juhász Gyulát, verseskötetét, kezünkbe vettük, s azóta sem tettük le. Mindig születnek újabb megzenésítések, pedig már 2008-ban is voltak saját szerzeményeink, dalaink, amelyek egy önálló lemezt is kiadtak volna. Több költőnek hozzányúltak a verseihez, de elmondhatjuk, Juhász Gyula a miénk, az Osztováta együttes megzenésítésében jelent meg először hanglemezen. Nem is a dalszövegekért fordultunk költeményeihez, hanem a versei iránti tisztelet, szeretet, a mély tartalom végett.

- Csíkszeredán klasszikus gitárt tanultál a felsőbb tagozaton. De ki fedezett fel, milyen hangszeres tudással érkeztél ide? Milyenek voltak a csíkszeredai kamaszévek? Milyen zenei élet volt a városban?

- Klasszikus gitárt a csíkszeredai népművészeti zeneiskolában tanultam. Már korábban is írtam dalszövegeket, szereztem dallamokat, de még nem mutattam meg a közönségnek, csak néhány barátnak. Mindig előttem lebegtek, lebegnek a zeneiskola igazgatónőjének záróvizsgámon elhangzott szavai: Arra kérném önöket, hogy a tehetségüket ne csak a szoba négy fala között tartogassák, hanem vigyék el a nagyvilágba, minél több ember elé. Úgy gondolom, szerencsés ember vagyok, mert ugyan sokáig gondolkodtam a szoba négy falán való áttörésről, de meg is találtam a mikéntjét, így utamon nagyon sok ember hallhatott már játszani és énekelni…

A zenei élet izgalmas volt a városban. A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola zeneiskolája sok tehetséges fiatalt nevelt és nevel ki, sokan jutnak el a siker kapujába. Kamaszéveimre szívesen emlékszem vissza, de, ha belegondolok, még megéltem azt is, hogy jegyre adták a kenyeret, a cukrot, a mindennapi betevőt.

- Unitárius lélekkel indultál el a nagyvilág szomszéd szögletébe, Magyarországra, mert 2001-ben felvételt nyertél Dévai Nagy Kamilla Krónikás Ének Zeneiskolájába. Elindultál egy lelki szabadságot hirdető vallással Budapestre. Milyenek voltak ezek az idők? Mennyire sikerült a beilleszkedés? Könnyen találtál-e lelki társakra, közösségre, mind zenészi, mind vallási értelemben? Egyáltalán kik voltak tanáraid ebben az iskolában, s mit köszönhettél nekik?

- Született unitáriusként furcsa volt ez a világváltás, hiszen ugyan Magyarországról Magyarországra mentem, azaz Erdélyből Magyarországra, azért az emberek, a szemlélet más, mint otthon, a családi fészekben. Elsőre nagyon furcsa volt a sok ember, a tömeges közlekedés. Hiányzott a természet, a kert, a barátok, a szülőföldem. Ma már mindet megtaláltam ebben a környezetben, a lelki békém, a családom, a munkám, a zenei karrierem. Sosem vágytam többre, csakhogy azt csinálhassam, amit nagyon szeretek.

20130703212617920159.jpg

Tanáraim csodálatos emberek. Nem tudnék mindenkit felsorolni, mert hosszú lenne a lista, de olyan egyéniségektől tanulhattam az előadó-művészet rejtelmeit, mint Mádi Szabó Katalin, aki a mai napig a Filmművészeti Főiskolán tanít; Huzella Péter, volt Kaláka együttes tag; Schmidt Ferenc, aki a Magyar Honvéd együttes tagja; Phersi Krisztina, Dévai Nagy Kamilla. Fekete Jenő country-bluesra oktatott, Dr. Stollár Katalin pedig beszédműveléssel nemesített. Nekik köszönhetem a stílusbeli sokszínűségem. Mindemellett, a fejlődés mögött, kőkemény munka áll, csak így bontakozhat ki az egyéniség, a tehetség.

- Nehéz feladatot választottál, hogy fenntartsd magad az élet sodrásában. Hiperaktív gyermekkel foglalkoztál. A zene segítségével kerültél közelebb hozzájuk, olyannyira, hogy fel is léptél velük. Nevek nélkül persze, leírnád ezt a folyamatot?

- 2002 szeptemberétől hiperaktív gyerekekkel foglalkoztam egy általános iskolában, ahol a zenei nevelésen volt a fő hangsúly. Hangszereken fejlesztettem őket, illetve olyan dalokat tanítottam nekik, amelyek által közelebb kerültek a zenéhez. Olyannyira sikerült megszerettetnem velük a zenét, hogy azóta többen hivatásuknak tekintik azt. Igaz, a hátterében az áll, hogy olyan didaktikai és pedagógiai módszereket vetettem be, amelyek meghozhatták gyümölcsüket. Olyan sajátos pedagógiai rendszert dolgoztam ki, melynek alkalmazásával kibontakoztathattam a tehetségeket, önbizalmat adtam a gyerekeknek, és ezt olyan szintre emelhettem bennük, hogy bármikor képesek önmaguk állandó fejlesztésére…

Annak idején, tanítványaimmal, beneveztünk különböző versenyekre, ahol sikeresen szerepeltek. Emlékszem, egy versenyen a zsűritagok között ült Bujtor István is, és megkérdezte a színpadon lévő tanítványom: – Ki készített fel téged? Mire a kisfiú rezzenéstelen arccal rávágta. – Hát Zsolt bácsi.

2006-ban ugyan megszűnt ez az iskola, de azóta egyénileg foglalkozom gyerekek személyre szabott, zenei nevelésével, tehetséggondozásával, amely, az Osztováta együttes vezetése mellett, kitölti mindennapjaim.

- 2007-ben vizsgakoncertet adtál, sikeresen befejezvén krónikás tanulmányaid. Egy év múlva már megalakult az Osztováta. Mikor fogalmazódott meg benned, hogy nem egy szál bárdként kellene pódiumra állnod? Miképp találtál rá zenésztársaidra, mi volt a közös nevező, mely egyazon zenekarba irányított benneteket? És miért lettetek szövőszék?

- Vizsgakoncertem Békásmegyeren, a Csobánka téri Művelődési Házban volt, ahol örömömre telt ház kerekedett. Sok ismerős és barát eljött. A koncert közepétől bevonhattam a zenélésbe Zoltáni Csaba öcsémet is, aki ugyancsak Kamillánál tanult. (Az ő pályája másfelé kanyarodott, Székelyderzsen már második ciklusát tölti mint polgármester.) Egy fölöttébb kedves barátom is közreműködött a vizsgakoncertemen, nevezetesen Moldován György Szabolcs. (Ő ma az Avatár rock zenekar frontembere, énekese.)

Tulajdonképpen egyedül indultam el a pályámon, de mindig motoszkált bennem a zenei sokszínűség igénye, például, hogy saját szerzeményeim, vagy az általam előadott dalok miképp szólalnának meg zenekarral. 2008. május 19-én, épp a születésnapomon, egy korábbi megkeresésemre jelentkezett Zsitva Busi Katalin fúvós hangszeres lány, aki oboán, trombitán meg furulyákon is játszik. Ekkor kezdődött el az Osztováta együttes története. A zenésztársakat elsősorban interneten kutattam fel, végül már egymást ajánlották.

osztovata.jpg

S hogy miért lettünk szövőszék? Mert úgy gondoltuk, hogyha egy igazi dallamszövögető osztovátát felállítunk, és jól vetjük fel dallamokkal, mint ahogyan az igazi szövőszéket előkészítik a különböző szövésmintákhoz, akkor szép dolgokat művelhetünk. Olyannyira sikeres lett az Osztováta együttes dallamszövögető rendszere, hogy 2013-ban saját zenekarunkból készítettem a diplomamunkám Az Osztováta együttes megalakulása és tevékenysége a zenei nevelésben címmel.

- Hét év alatt három lemez. Sok ez, vagy kevés? Persze koncerteztek is. Erdélyben például. Ugyanakkor, gondolom, lenne több korongra való saját anyagotok… De egyáltalán, vezess be minket az Osztováta zenei univerzumába! Miféle stílust képviseltek?

- Hét év alatt három lemez az nagyon kevés. Szólistaként készült már, egy kimondottan saját dalaimat tartalmazó, hanglemezem A hegyek közt felsüt a Nap címmel, illetve (szintén 2007-ben) kijöttem egy karácsonyi hanglemezzel (Jégvirág az ablakomon), utóbbin van két saját kompozícióm, a többi feldolgozás.

Az Osztováta együttessel 2009-ben, megalakulásunk után egy évvel, összeraktunk egy sikeres, Juhász Gyula megzenésített verseit tartalmazó korongot, amelyen a Testamentom vers kivételével minden muzsika saját zenei szerzeményünk.

2013-ban megjelent Dallamszövögető hanglemezünk, amely a kisebb korosztályt szólítja meg. Ezen már több népdalfeldolgozás is szerepel.

2014-ben Karácsony felé címmel jelent meg egy hanglemezünk, és igen, idén is jó lenne egy új lemez, bár tudjuk, a lemezeladás nagyon visszaesett az utóbbi időkben. Mégis fontosnak tartjuk, ha valaki szeretné CD-ről hallgatni a dalainkat, az megtehesse. Ha valaki megvásárolja a hanglemezünket, egy eredeti cédét, egy értéket tart a kezében, élő hangszereken megszólaltatott értékes zenével, és ahányszor előveszi, emlékezni fog a koncertre, arra a pillanatra, amikor találkozott az Osztováta együttes muzsikájával.

Hét év alatt az Osztováta együttes három lemeze kevés, de, aki jártas ebben a történetben, tudja, egy lemezkiadás jelentős összegeket emészt föl. A Juhász Gyula cédénket az NKA támogatta, a Dallamszövögető, illetve a Karácsony felé című hanglemezeink kiadásához csak baráti támogatókra találtunk.

dsz.jpg

Ha pedig azt mondom, hogy több mint háromszáz dal van a repertoárunkon, akkor nagyon, nagyon kevés a három lemez hét év alatt. Most biztosan van tizenöt CD-re való anyagunk, de önerőből nehéz napvilágra hozni ezeket, persze próbálunk egyről a kettőre jutni.

Amint korábban is jeleztem, az Osztováta együttes univerzuma eltér másokétól. Mi nem pár, mindig ugyanolyan műsort játszunk, hanem folyamatosan alkotunk, hiszen úgy gondoljuk, ezáltal is gazdagítjuk kultúránkat, neveljük a felnövekvő generációkat… Stílusunk egyedi, hiszen a tapasztalat azt mutatja, nem tudnak más zenekarokhoz hasonlítani. Azért merem ezt mondani, mert több helyről hallottuk már, senkire, semmire sem emlékeztetjük a hallgatóságot, ami persze túlzás.  Ekkor azt válaszoljuk, igen, ez olyan osztovátás, ami nem is baj, hiszen muzsikánkkal, dallam-szövögetéseinkkel nem másokat szeretnénk megjeleníteni, utánozni, hanem önmagunkat igyekszünk kifejezni. Dalainkban helyet kap minden tag egyedi stílusa. A népzenétől a jazzig számos zenei részecske fellelhető.

Megalakulásunk óta jó pár zenész megfordult az együttesben, de, aki ezt tekinti hivatásának, és a zenénkkel lelkiekben is azonosul, magáénak érzi, az ma is velünk szövöget az Osztováta együttes gépezetén. A zenekar magja már állandó. Öten vagyunk. Zsitva Busi Katalin oboa, trombita, furulyák, ének; Donáth Zsuzsanna furulyák, ének; Pávai Apor cajon, dob; Juhász Zoltán gitár; és jómagam, Zoltáni Zsolt gitár, ének, szájharmonika.

S hová hívnak minket? Faluházak, művelődési házak, intézmények (bölcsődék, óvodák és iskolák) csábítanak, de felléptünk már születésnapi meglepetésként is, fesztiválokon, falunapokon, határon innen és túl. Tehát rengeteg helyen megfordultunk; a kicsiktől a felnőtt nemzedéken át mindenkit meg tudunk szólítani, széles repertoárunkból mindenki kiválaszthatja a szívéhez legközelebb álló dallamot…

- Hogyan készül egy Osztováta-dal? Kire hárul a zeneszerzés, a hangszerelés, a dalszövegírás szerepe?

- Már a kezdetektől én állítottam össze a műsort, a dalokat is jómagam szereztem, de az elképzeléseim közösen vittük színpadra. A dalok szólamait zenésztársaim, saját hangszerükön, szólaltatják meg. Mára majdnem mindenkinek van önálló szerzeménye. Pávai Apor jazz dobosunk fantasztikus dallammal öltöztette fel Pósa Lajos Esik a hó című versét, Zsitva Busi Katalin is zenésített már meg verset, például nagyon szép lett Juhász Gyula Mese című költeményére írt muzsikája. Donáth Zsuzsanna saját dalt komponált szöveggel, eddig sose tette, mellettünk bátorságot kapott. Juhász Zoltán is hamarosan bekapcsolódik a sajátszerzeményes névsorba. De bárki írjon dalt nálunk, alkotását mindannyian magunkénak érezzük, mint ahogyan a közönség is.

Arról nekem kell gondolkodnom, gondoskodnom, hová, milyen műsort vigyünk, szintúgy arról, mikor s hol lesz előadásunk. Ahová eljutunk, oda mindig visszavárnak, s ez elsősorban a színvonalas előadásnak köszönhető.

- Második lemezetek inkább a gyermekekhez szól. Sokan próbálják megszólítani a hálás, csicseri emberpalántákat. Miben különbözik a ti táncba hívásotok másokétól?

- A második lemezünk, a Dallamszövögető, mely tartalmilag, zeneileg, hangnemileg egy sikeresen összeállított produkció. Inkább gyermekekhez szól, hiszen az volt az elsődleges célunk, hogy a felnövekvő generációt szólítsuk meg, de a felnőttekre is gondoltunk, hiszen ők is voltak gyerekek, és sok felnőtt még szereti a meséket, a gyerekdalokat. Épp ezért olyan népdalokat dolgoztunk fel, amelyeket az apukák, anyukák, nagyszülők felettébb kedvelnek. Akadnak rajta saját szerzemények, amelyek zeneileg, dallamilag, színvonalban ugyanolyan értékesek, mint a népdalaink. Ahol felcsendül a Dallamszövögető műsorunk, ott nagy tetszést aratunk. Vastapsol a gyermekközönség, ha székeken is hallgatják a műsort, van rá példa, felállnak, és a színpad előtt táncra perdülnek…

20130920193055260501.jpg

Ma már első szülött kisfiúnk, Vajk, igazi tesztalanyom lett a komponálásban. Tőle tudom, mi az a hangnem, az a hangsúly, az a szöveg, ami őt, három hónaposan, leköti. Olykor, megesik, ropogósan végigneveti a dalt…

- Miből tartja fenn magát egy muzsikus a zenélésen kívül? Mennyire összeegyeztethető a zenélés és a család?

- Jó kérdés. Mindenki foglalkozik valamivel a zene mellett. Az a zenész szerencsés, aki csak a muzsikálásból, amit igazán szeret, él meg. A zenekar legtöbb tagja pedagógus. Katalin tanítónő, Zsuzsi ének-történelem szakos tanár, jómagam is tanító vagyok. 2013-ban végeztem a Nyugat-magyarországi Egyetem főiskolai karán, ének-zene, illetve magyar nyelv és irodalom műveltségterületeken mint tanító. Egy tanévet dolgoztam Budapesten, a Gyermekek Házában 5-8. osztályosoknak oktattam ének-zenét. Úgy alakult, döntenem kellett, vagy a pedagógus pályamodellt választom, vagy az Osztováta együttes vonalán maradok. Utóbbira esett a választás. A zenekarral, egyébként, rendhagyó irodalom órákat is tartunk gyakorta...

Szerencsésnek nevezhetem magam, hiszen csak zenével foglalkozom, mégis megmaradhattam a pedagógiai pályán. Gyerekeket tanítok gitározni, énekelni, előadni, általánosságban a tehetségüket próbálom kibontakoztatni, és elindítom őket az élet útján, hogy megtalálják önmagukat, hogy tudatosan cselekedhessenek és dönthessenek a mindennapok során.

Szerencsés vagyok a téren is, hogy feleségem, megismerkedésünk óta, támogat, olyannyira, hogy ő menedzseli a zenekart, szervezi a koncerteket. A lemezkiadásokat közösen intézzük, viszont a fellépésekkor ő hangosít minket. A színvonal megtartása érdekében be kellett fektetnünk saját hangtechnikai eszközökbe, amelyek 200-250 fős, szabadtéri koncert kihangosítására is alkalmasak. Vajk fiam, aki néhány hónapos csupán, maximálisan pártol a zenében. Vidám, nyugodt kisfiú, aki muzsikával, muzsikában nevelkedik.

- Kedvenc zeneszerződ lehet Bartók Béla, aki felnőttként az unitárius vallást választotta, hiszen életmottót is tőle vettél. Miben hatott rád?

- Bartók Béla nemcsak kedvenc zeneszerzőm, hanem, mondhatom, földim is. Erdélyben született, ma ő is határon túli magyar lenne. De hagyjuk a határokat, mert azt oda húzogatják, ahová akarják, de minket, magyarokat, akik egy vérből valók vagyunk, nem tudnak elválasztani egymástól, hiszen egy nemzethez tartozunk.

bartok-tolcser95c4.jpg

Bartók Béla felnőttként vált unitáriussá, én született unitárius vagyok. Életét a zenének szentelte, zeneszerző, zenetudós és oktató is volt, népdalokat gyűjtött. Teljes szellemiségében hatott rám, ezért is választottam Bartók Bélától életmottóm, mely így hangzik: Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet javát.

- Gyakran léptek fel a Bartók Béla Unitárius Egyházközségben Budapesten. Adventkor például, vagy az Ars Sacra e helyt is megszervezett egyházművészeti hetén. Miben jelent többet a templomi zenélés egy hétköznapi koncertnél?

- A Magyarországi Unitárius Egyház az, amely felfedezte bennünk azt az értékrendet, amely neki is sajátja. Miután megismerkedtünk, az Osztováta együttes átszellemült, azaz igazi, unitárius családdá lettünk. Ugyan van közöttünk református illetve katolikus vallású is, mégis unitáriusként gondolkodunk. A Heltai Gáspár Unitárius Könyvesboltban, amikor még megvolt, sikeres klubesteket tartottunk havonta, itt tanítványaink is felléphettek.

20090115145902965214.jpg

A Bartók Béla Unitárius Egyházközségnek sokat köszönhetünk, hiszen megjelenő lemezeinket támogatták, az együttest próbaterem dolgában is segítik. Nyilvánvaló, hogy mi is viszonttámogatjuk őket, hiszen kölcsönösség alapján működik jól az élet. Így évente két, három koncertet adunk az egyházközség templomában, a Hőgyes Endre utcában. Évekre visszamenőleg, az egyik adventi vasárnapon, Osztováta dalok csendülnek fel ugyanitt.

- Mennyire fontos neked az unitarizmus, mely az egyetlen magyar alapítású (erdélyi) vallás alapvetése? Régen szentháromság tagadásával még máglyát is kiérdemelt, aki felvette, ma már az átlagember azt sem tudja, mi fán terem az Egy az Isten! jelmondata…

- Kevés olyan ember van, akinek nem fontos a vallás, vagy a közösséghez tartozás. Én olyan típus vagyok, hogy amit kapok, megöröklök, azt megőrzöm, óvom. Hiszem, mindez őseinktől átszármazó kincs. Így vagyok a vallással is született unitáriusként. De nemcsak azért őrzöm, mert annak kereszteltek, hanem felnőttként is magaménak érzem. Egyenes, őszinte, ugyanakkor nyitott, nem kötött vallás. Az sem probléma, ha olykor a lelkész, a Biblia mellé, vesz egy verseskötetet, és abból idéz a hallgatóság okulása végett. Ebben a vallásban nincsenek rituálék, és ami a legfontosabb, nem közösít ki másokat. Ha katolikusként vagy reformátusként betérsz egy unitárius templomba, akár úrvacsorát is vehetsz... A miénknek érzem, azért is, mert magyar ember, Dávid Ferenc alapította, s dolgozta ki hittételeit.

juhasz-gyula.jpg

- Mit érzel, ha felnőtt fejjel, zenészkarrierrel hazalátogatsz Székelyderzs tündérvölgyébe? Hogyan fogadnak? Miről beszélgetsz az otthon maradottakkal? Ajánlod-e, hogy rakják meg átalvetőjüket, és jöjjenek utánad?

- Elsősorban újraélem gyermekkorom emlékeit, bejárom a hajdan megismert tájakat, újratöltődöm, és arra gondolok, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Egy pillanatra elfog a maradás vágya, de aztán felébredek - Budapestre vitt a sors, és ott találtam meg életutam, ott, ahol boldogságban élünk feleségemmel, ott, ahol első fiunkat, Vajkot neveljük, ott, ahol az ő útját is egyengetjük.

Amikor hazamegyünk, sok szeretettel várnak. Nemrég adtunk koncertet a székelyderzsi unitárius templomban, és olyan barátokkal is összefutottam, akikkel legalább tizenöt éve nem volt szerencsém találkozni. Az otthon maradottakkal hétköznapi dolgokról beszélünk, hiszen amiért én eljöttem a nagyvilágba, attól még székelyderzsi vagyok.

Nem ajánlom senkinek sem, hogy az átalvetőjét magára kapva utánam induljon, sőt, énnekem kellene átalvetőstül visszamennem csendes kis szülőfalumba, de a munka és a család Budapesten tart. Bízom benne, egyszer lesz majd alkalmam hazaköltözni, vagy több időt tölteni a szülőföldemen. Hogy ez mikor következik be, nyugdíjas koromban-e vagy hamarább, egyelőre rejtély…

 
 

 

Profilkép




Elérhetőség

PARTIUM MŰHELY

4800 Vásárosnamény, Pf.: 2

06-30/920-4905

partium2@gmail.com

Követők az Arckönyvben


Pályázatfigyelés




Archívum

Naptár
<< Január / 2019 >>


Statisztika

Most: 3
Összes: 91185
30 nap: 3654
24 óra: 125